Az alapvető jogok új biztosát átlátható folyamatban, valódi konzultációt követően kell kiválasztani
Húsz civil szervezet nyílt levélben fordult a köztársasági elnökhöz, amelyben arra
kérik: az alapvető jogok új biztosát átlátható, az érdemeken alapuló kiválasztást
előmozdító, a nemzetközi követelményeknek megfelelő eljárás során válassza ki, és
folytasson széles körű, érdemi konzultációt a civil és szakmai szervezetekkel a
biztosjelölt kiválasztása kapcsán.
A jelenlegi ombudsman, Kozma Ákos megbízatása 2025. szeptember 25-én jár le. Az új
biztos személyére a köztársasági elnöknek ezt megelőzően legkorábban kilencven napon
belül, de legkésőbb a mandátum lejártát megelőző negyvenötödik napon kell javaslatot
tennie az Országgyűlésnek. Civil szervezetek arra kérik Sulyok Tamás köztársasági elnököt,
hogy az új biztosjelöltet egy átlátható, az érdemeken alapuló kiválasztást előmozdító, a
részvételi elveket érvényesítő eljárásban válassza ki, így például folytasson széles körű
konzultációt a civil szervezetekkel, szakszervezetekkel és az érintett hivatásrendek
képviselőivel, a jelöltaspiránsokat pedig előre meghatározott, objektív és nyilvánosan
hozzáférhető szempontok alapján értékelje.
A nyílt levél kiemeli: az alapvető jogok biztosát mint Magyarország emberi jogi intézményét
2022-ben a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége (GANHRI), vagyis külföldi
kollégái leminősítették, „A” státuszból „B” státuszba sorolták. A GANHRI ezt elsősorban az
alapvető jogok biztosa függetlenségének hiányával, a tevékenységével kapcsolatos súlyos
aggályokkal indokolta, de a leminősítésben a kiválasztási és jelölési folyamat
átláthatatlansága, nem megfelelő volta is szerepet játszott. A GANHRI kifogásolta, hogy a
magyar szabályozás nem ír elő nyilvános pályáztatást, nem határoz meg egyértelmű és
érdemi értékelési kritériumokat, és nem biztosítja a széles körű társadalmi részvételt a
kiválasztási folyamatban.
A magyar jogszabályok továbbra sem kötelezik az államfőt például nyilvános, előre
meghatározott értékelési szempontokat tartalmazó pályázat kiírására vagy a civil és szakmai
szervezetekkel való konzultációra. A nyílt levél aláírói azonban rámutatnak arra, hogy az
államfőt semmi nem akadályozza abban, hogy önként éljen ezekkel az eszközökkel, és az
ombudsman kiválasztása során figyelembe vegye a nemzetközi követelményeket.
A civil szervezetek hangsúlyozzák továbbá, hogy az alapvető jogok biztosának leminősítését
eredményező problémák továbbra is fennállnak: a civil szervezetek és a biztoshoz fordulók
tapasztalatai alapján az alapvető jogok biztosa továbbra sem lép fel hatékonyan a
kiszolgáltatott csoportok – például az etnikai kisebbségek, LMBTQI emberek, menekültek és
migránsok – védelme és jogaik előmozdítása érdekében, és nem szólal fel például a
médiapluralizmus csorbulása, vagy a civil szervezeteket és az igazságszolgáltatás
függetlenségét érő támadások ellen sem. A nyílt levél aláírói emlékeztetnek arra is, hogy az
ombudsmani hivatal hatáskörei az elmúlt években jelentősen kibővültek, miután az Egyenlő
Bánásmód Hatóság és a Független Rendészeti Panasztestület megszűnt, és feladataik az
ombudsmanhoz kerültek. Ez azt eredményezte, hogy a diszkrimináció és az alapjogsértő
rendőri intézkedések elleni védelem szintje csökkent. Emellett az alapvető jogok biztosa
kínzást megelőző mechanizmusként sem működik hatékonyan.
A civil szervezetek álláspontja szerint egy, a nemzetközi követelményeknek megfelelő, az
érdemeken alapuló kiválasztást biztosító és átlátható folyamat hozzájárulhatna az ombudsmani intézmény megfelelő, funkcióját betöltő működéséhez és az intézménybe
vetett közbizalom helyreállításához is.
A civil szervezetek nyílt levele itt olvasható:
https://helsinki.hu/wp-content/uploads/2025/06/KE-nyilt-level_AJB-jelolese_20250606.pdf.
